Milyen érvek szólnak az atomenergia mellett, és mik ellene? Miért szereli le reaktorait Németország, és miért építi azokat Franciaország? Hogyan áll a magyar energiabiztonság, és ebben mi a szerepe Paks 1-nek és Paks 2-nek? A Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatóját kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Európában növekvő energiaigény van, amelyet a megújuló energiaforrások nem tudnak kielégíteni. A szükséges áramtermelés módszereivel kapcsolatban két részre oszlanak az uniós államok: vannak atomenergia-pártiak és vannak atomellenesek.
Magyarországon (még) nem, de több nyugat-európai országban az EP-választáson is fő kampánytéma volt az állami energiatartalék-képzés és ebben a nukleáris reaktorok szerepe. Valóban biztonságos és tiszta áramtermelési mód az atomerőművek működtetése?
„Két évhez ezelőtthöz képest nagyot változott a világ, az energiaválság, ami itt Európát megérintette az elmúlt két évben, az nagyon újrapozicionálta az atomenergia helyzetét” – hívja fel a figyelmet a Világrend vendége.
„Csak az atomerőmű annyi áramot termel, hogy a teljes lakosságot, közműveket, kórházakat el tudja látni – azért ez egy nagyon komoly mennyiségű energia” – hangzik el a beszélgetés egy másik pontján.
Minden, amit mindig tudni akartál az atomenergiáról, de soha nem merted megkérdezni.
A műsor vendége: Kovács Antal, a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója (korábbi olimpiai és világbajnok cselgáncsozó).
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A Videán itt érhető el:
--
Az EU villamos energiájának a 22,8 százalékát adja az atomenergia, és míg Franciaországban 65, a németeknél csak 1,4 százalék ez az arány. A Bloomberg szerint Európa tévedett, amikor lemondott egy stabil, olcsó, alacsony szénkibocsátású energiaforrásról.
Németország kiszállt, a magyarok reagáltak.
„Az európai vezetőknek újra kellene gondolniuk az energiastratégiát” – írja a Brussels Signal.
Megoldották a nukleáris energia kérdésében a Berlin és Párizs között fennálló szakadékot. Az új német kormány már nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék.
Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország készen áll a stratégiai együttműködés fejlesztésére a türk államokkal.
„Szerintünk a jövőben érdemes lenne elkerülni ezeket a felesleges köröket” – jegyezte meg Orbán Balázs.
A gép feladata egyértelmű: megkönnyíteni a szárazföldi interkontinentális ballisztikus rakéták indítását.
Július 11-én este 20 órára Bayer Zsolt gyertyagyújtást és megemlékezést szervezett a budapesti ukrán nagykövetség elé. Az eseményt a publicista a kárpátaljai magyar Sebestyén József kényszersorozás nyomán történő halála miatt hívta össze. Riportunk.
